ASZTALOS-SLY THOMAS:
ELMENTÉL
Borús fekete viharfelhök jönnek,
s hamarosan megérkeznek a fájó könnyek.
A gyermek elindul édesanyjával,
szívükben csodák álmaival.
Csak mosoly,öröm és víg kacagás,
akár egy meseszép tündéri látomás.
Az autóban a szív vidámságát hallva,
a gyermek boldogan csokit majszolva.
Kislány édesanyját csokival kínálva,
megtöténik a nem várt tragédia.
Elcsendesül a boldogság örök szava,
s eljő a halál szörnyű diadala.
E nem várt boldog percben,
a halál angyala érkezik Kamion képében.
Egy utolsó síkoly,kapaszkodva az életbe,
édesanya elveszve az örök semmibe.
Szegény gyermek most jön a kórház,
kerités,rács,szörnyű árvaház.
Könnyeid hullanak mint az elhalt falevél,
de anyához már sírásod sose ér.
De felcsillan a remény,mert apa eljő,
szép álom ring,akár egy bölcső.
Ám a szönyű kín nem ér véget,
apa jő,és hoz mégtöbb keserűséget.
Egy szörnyű délutnnak napján,
piciny leány szalad apa kocsija után.
Elment s elhagyta szép gyermekét,
egykori álma,tündéri szépségét.
S eltelt,azóta hosszú magányos évek,
de a lány most is mondja.szeretlek titeket!
Édesapját már többet nem látta,
virágeső hulljon,édesannya sírjára.
Tovatűnt évek kesergés,folyton apukáját várva,
váratlanul egy imeretlen költő lett a barátja.
Ki szíve köré most virágot fon,
s együtt ringnak e verses gondolaton.
Nagy szívvel ajánlom e veset R.H-nak !!! Asztalos-Sly Thomas