Asztalos-Sly Thomas:

URBÁN MIHÁLY EMLÉKÉRE !

MOST VELED SÍROK AZ ÉJBEN 

                                                                          

Az éj sötétjében most lassan sétálok,

körülöttem megtelt oly sok árok.

Holt lelkek, kik körül veszik testem, s kísér,

a fájdalom, keserű csöndje elkísér.

 

Most veled sírok az éjben,

a temető nyomasztó fekete sötétségében.

Fekete a ruhám, gyászos a lelkem,

fájdalmas patak ként folyik a könnyem.

 

Sírköved előtt állok,

fájó szívvel most reád gondolok.

Arcom oly könnyes s fájón magam elé nézek,

ó jaj, ha újra őrizhetnélek.

 

Fény s a sötétség között rekedtél,

de még éltél oly nagyon szerettél.

Az elmúlás fájdalmas s nagyon terhes,

de az irántad érzett szeretettem igen bőséges.

 

Igen, lányan átkaról hűs szellemed,

s újra megjelenik csodás arcképed.

Látod, most itt vagyok veled,

szép gondolataim talán újra megleled.

 

ASZTALOS-SLY THOMAS VERSE !

KERESZTAPÁMHOZ, URBÁN MIHÁLY EMLÉKÉRE !

2015.dec.16.

MOST VELED SÍROK AZ ÉJBEN

 

 

 

 

Oldal: URBÁN MIHÁLY EMLÉKÉRE:Most veled sírok az éjben
Mesés versek a kárpátokból - © 2008 - 2024 - mesesversekakarpatokbol.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat