ASZTALOS-SLY THOMAS:
A SZERELEM DALA
A szerelem légyen az igazi végzet,
mert olyan,mint a legszebb müvészet.
Sóhajt az idő,légyen hát benne,
szív nélkül emberse lenne.
Álmodom egy ócska padon,
csak szép hangodat hallom.
Valahol messze egy magányos szoba,
vajon látlak-e még valaha?
Sietek hozzád egy villanással,
őszinte,szerelmes vállomassal.
Szavam ne szálljon el tova,
halld,mit is mond a szerelem dala.