Asztalos-Sly Thomas gondolataim:
VERSET ÍROK
Sikítva szól hozzám a lélek,
néha már,nem is tudom minek élek.
Napjaim dermesztő magánya,
egy szerető kedves,otthon melegének hiánya.
S miközben a szívem,a fájdalomtól szét szakad,
e furcsa költő,újra tollat ragad.
Mert a fejemben,új és új gondolatok születnek,
magányos napjaimon segítenek.
Hozzám szólnak,szép csodás érzések,
ha csak egy verserejéig,igen boldog leszek.
Lelkemben túlvilági harsónák szólnak,
igen hallom,mennyei angyalok táncolnak.
Éneküktől erősen ver a szívem,
s te aki olvasól,kérlek maradj velem.
Ha magányomban mégis elszenderednék,
hálám után is verset írnék.