ASZTLOS-SLY :
A SZERETET KORA
Szavak melyek szívemből hullanak,
s talán véled maradnak?
Érzéseim úgy zápozoznak,mint a nyári eső,
elhiszed hogy megváltozni sosem késő?
Mert ki egykor volt suhanc,s lázadó,
néha faragatlan,talán sokszor villogó.
De most kedves,oly nagyon vágyakozó,
széplelkű,folyton könnyeket hullató.
Hiszed hogy meg változni,meg lehet,
és édesapád téged szívéből szeret.
A megbocsátás Isteni erény,
s a szeretet,a legnagyobb élmény.
Néked szólok bár nem hallod.
édesapád vigyázza kedves ámod.
S a szeretet csodás mezején,
újra öleljük egymást,te meg én!
Apu.