Asztalos-Sly Thomas

 

AKKOR VIRÁG NYÍLIK A SÍROMON

 

Most már soha többé nem álmodom.

mert tudom, soha nem lesz boldogságom.

Reménytelen a harc s az oly sok vándorlás,

szerelem is csak egy rossz látomás.

Vándor költő ki szerelmet oly kereste,

most a magány fekete poklában elveszve.

Igen, a költő csak fájdalmában ír,

s egy napon testét, körülveszi a magányos sír.

Mert volt oly sok szép emlékem,

szerető anyám s igaz testvérem.

Szüleim is vélem voltak,

furcsa, hisz oly rég már holtak.

Költő, fájdalmasan elveszítette gyermekét,

s vele szíve összes szeretetét.

Keserű fájdalom nyomja most szívét,

vers a gyógyszer, mi nyugtatja szívét.

Talán angyalok síratják bús lelkemet,

nem találom már békémet.

Városok, utcák s koszos terek,

így bolyong egy elveszett lélek.

Tudod e, milyen ez az élet?

Mintha élve eltemetnének.

S hol születik majd a fájdalom,

akkor virág nyílik a síromon.

ASZTALOS-SLY THOMAS : Újra írt s szerkesztet verse.

2015.12.02.

 

 

 

Oldal: Újra írt és szerkesztet vers.2015.AKKOR VIRÁG NYÍLIK a SÍROMON
Mesés versek a kárpátokból - © 2008 - 2024 - mesesversekakarpatokbol.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat