ASZTALOS-SLY THOMAS:

VIRÁG NYÍILIK A SÍROMON

Már soha többé nem álmodom,

mert tudom,soha nem lesz boldogságom.

Reménytelen a harc,s a vándorlás,

szerelem is csupán látomás.

Vándor költő,ki szerelmet kereste,

a mágány fekete poklában elveszve.

Igen,a költő csak fájdalmában ír,

s egy napon testét,körülveszi sok magányos sír.

Mert volt nékem testvérem,

s sok szép emlékem.

Szüleim is velem voltak,

most mind ketten holtak.

Költő elveszítette gyermekét,

s vele régi nagy szerelmét.

Fájdalom nyomoritja szívét,

csak a vers nyugtatja lelkét.

Anyalok síratják bús lelkemet,

nem találom szép szíveddet.

Városok,utcák,s terek,

bolyong az elveszett lélek.

Tudod-e milyen ez az élet,

mintha élve eltemetnének.

S hol születik a fájdalom,

vilrág nyílik a síromon!

Oldal: VIRÁG NYÍLIK A SÍROMON
Mesés versek a kárpátokból - © 2008 - 2024 - mesesversekakarpatokbol.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat