ASZTALOS-SLY THOMAS:
DRÁGA ANYÁM
Mikor volt,tán nem oly régen,
mikor csodás kék szemed őrizhetem.
Látod,édesanyám,s én mindig csak téged látlak,
tudom jól,rajtad nőttek csodás szárnyak.
Bár nem volt fiad a sírodnál,
de maradj,kérlek,s tovább álmodjál.
Látomásod nem volt ok nélküli,
s fiad így lett földönkivüli.
Mert nem e világban él,álmokban,
s gyögyörű,utolsó mondataidban.
Igen!Szeretlek édesanyám!
S tudom,a túlvilágról vigyázol reám.
Vágyakozom hozzád,mert hiányzol,
mert mióta nem vagy,fiad vándorol.
Nincs már béke,sem szeretet,
mindenek vége nélküled.