ASZTALOS-SLY THOMAS:
A MERÉSZ VERSEIBŐL.
Egy harcos apa könnyei
Elérkezvén Aripeit király városába,
eljött az idő a búcsúzásra.
Hatalmas király előtt állva,
Ennetzur és a gyermekek mélyen meghajólva.
Most köszönetet mondanak Aripeit királynak,
áldást kérnek,s hosszú életet családjának.
Majd mélyen Kozak előtt is meghajolnak,
Ennetzur s a kicsik örök hűséget fogadnak.
Mágus is felajálja varázs erejét,szolgálatát,
Obi királynénak,mély hódolatát.
Búcsuzás kép,egy hatalmasat varázsol,
a királyi pár,s a nagy Kozak tapsol.
Kozak szól,hogy utatokon bajotok ne essen,
azt akarom,Sáta és Uldin veletek mehessen.
Tekintetét most a Merészre helyezi,
a boldogság jeleit keresi,de nem leli.
Ennetzur valamikor erős volt,akár egy szikla,
de most,a bánat patakjának vizét issza.
Menj hát,Merész köszönj el harcos társaidtól,
mert a messzeségben Athira már fájdalmában tombol.
S így tett,lemenvén a sereghez,
jó barátoktól búcsúképp öllelkez.
Ott volt Alpár,Bódog,Aba,Gidula,s Rohilám,
de a búcsú perceitől egyik sem volt vidám.
Lovon elindultak hát,Athirához és Thomítához,
de útjuk során,Ennetzur gondolkozz.
Ő és a Mágus vidáman bolondoznak,
s ha eljő az est,tüzet raknak.
Gyerekek társaságában a Merész oly vidám,
szívének fájdalmát nem érzi,mosolyod bizám.
A két Szkítai testőr,felváltva őrt állnak,
de biztonságban vannak,ellenséget nem várnak.
Lassan útjuk vége közeledik,
a távolban már látni,Ahira közeledik.
Athira boldogan dalol,s integet,
karjával a levegőben ír le,nagy íveket.
Majd le ugrik a lováról,két karját szét tárva,
gyermekei szaladnak hozzá sírva.
Boldogan könnyek között,egymás karjaiban,
viszont látás boldog percei,mindannyiukban.
Gyerekek boldogan csókolják apjukat,
lelkük mélyén,síratják anyukat.
Barátai lovaikkal köröznek körülöttük,
harc,fájdalom,halál rég mögöttük.
Szereplők:Ennetzur A Merész.
Kozak a fővezér.
Aripeit király.
Obi királyné.
Sáta a testőr.
Uldin a testőr.
Mágus király.
Thomíta a Szkítai harcos.
Athira a Bolondos.
Harcosok:Aba,Bódog,Alpár,Rohilám,Gidula.
A MERÉSZ SOROZAT EGYIK DARABJA.