ASZTALOS-SLY THOMAS:

        MAGÁNYOSSÁG

Óh,most oly csendes,a rémísztő magányosság,

hát körül fonja,fájó s bús lelkemet.

 

Széplelkű barát,s a jó reménység,

benned rejlik az őszinteség.

 

Hát soha ne hagy el engemet,

öleld át,magányos lelkemet.

 

Mert a te szívedben találom,

életem és megérdemelt halálom.

 

Könnyeim folyvást záporoznak,

de a barátom szíve,talán boldogságot hoznak.

 

Kínoz az életem,lelkem rontja,

méltatlan ez a szenvedés,mi testem rohasztja.

 

Orcámat most feléd forditom,

maradj nékem,szerető barátom.

 

A vers minden igaz tiszta lelkű barátnak szól.

2015.06.11

15:55. :) !

 

 

---

 

 

Oldal: MAGÁNYOSSÁG
Mesés versek a kárpátokból - © 2008 - 2024 - mesesversekakarpatokbol.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat