ASZTALOS-SLY THOMAS:MERÉSZ SOROZAT.

MERÉSZ ÉS AZ ÉG FIA

Hajnalodott s rettentő hideg volt,

a horizonton egy nagy fénylő folt.

A Merész,lovát nyergelte,

álmait szét kergette.

 

Athira békésen alszik,gyermekei körülötte,

de hamar megjelenik Isten küldötte.

Halkan lépve,ő maga a béke,

szinte már-már lebegve.

 

Ő volt a relytélyes,igaz szentember,

kinek kilétit senki nem ismer.

Csodás világító fény vette körül,

minek harcos szem is örül.

 

Fiatal volt,talán harmincas éveiben járt,

de a hitte néki sziklaszilárd.

Hosszú haját fújta a hajnali szél,

igen,ő minden fájdalmat át él.

 

Harcos szíve csupa fájdalom,

de túl kel lépni álmainkon.

Felemeli kezét,s homokot szór a tenyerébe,

majd magot rak a közepébe.

 

Gondolod e,hogy ez a homok élni fog,

mert hidd,az élet mindent átragyog.

S lázsd,a mag csírázik a tenyerébe,

új életet adva a természetbe.

 

Ha akarok életet adok,

s ha akarom,mindent elpusztítok.

Halld hát tanácsom,meleg szívű harcos,

de a szíved fájdalomtól hangos.

 

Menj,s kerzsd a szerelmed, soha ne hadj el engemet,

mert az ég ura szereti,őszinte szívedet.

bár élni akarsz,s boldog lenni,

de a halál is jő,s nem kér enni.

 

 

 

 

Oldal: MERÉSZ ÉS AZ ÉG FIA
Mesés versek a kárpátokból - © 2008 - 2024 - mesesversekakarpatokbol.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat