ASZTALOS-SLY THOMAS: Cyen
S lőn vala,egy ifjú költő palánta,
a meglett férfi őt nagyon akarta.
A leány ifjú szép,és nagyon szerelmes,
szerelme komoly,igen veszélyes.
Csókja forró,s vad tüzes,
ölelése magával ragadó,heves.
Szerző volt,neve titokzatos Cyen,
irt,szeretet nagyon veszélyesen.
De ő a férfit oly nagyon szerette,
a férfi is viszont szerette.
A meglett lovag jelölt,sokkal idősebb volt,
ám bátorságán esett csúnya nagy folt.
A párjelölt úgy gondolta,itt a szerelem ideje,
de gyáva volt halálosan hülye.
Cyenre a bánat sötét leple borult,
így a költő palánta,csöppnyit kiborult.
De csini kezében költői tolla,új verset hozott,
amivel egy másik költő fejébe,újabb gondolatott rakott.
(A Vers Szabó Enikő versének folytatása.
a vers tehát róla néki szól!)