Asztalos-Sly Thomas
KÖNNYCSEPP A PAPÍRON
Tollam kis papíron,
fájó minden mondatom.
Fejemben szép színes képek,
barátok,tájak,érzések.
Szerelmes,szép érzelmes mondatok,
látod ugye,még itt vagyok.
Szívembe hasít hát a gondolat,
megterheli szerető tollamat.
Ködben megbújó eszménykép,
s szomorúan bámuló tükörkép.
Szívemben gyengülő békesség,
talán maradt bennem bölcseség.
Utazik most a képzeletem,
gyere,te is utazz velem.
Együtt az álmok városában,
talán nem maradsz magányban.
Az élet oly sok időszakára,
az igazi csók dallamára.
Ott élsz a szemem tükrében,
az örök szép reményben.
Bár szép dolgok lepik be agyamat,
mégis fáj minden mondat.
Már csak könnyeimet hullatom,
neked most ezt elmondom.
Hallom szíved összes fájdalmát,
lelked üvöltő síkolyát.
Szívem megpihen csengő hangodon,
könnycsepp a papíron.
KÖSZÖNÖM AZ OLVASÁST !
Asztalos-Sly Thomas 2014.nov.KÖNNYCSEPP A PAPÍRON.