LELKEM VIHARAI

Villám gyorsaságával múló másodpercek,

de fájdalmaim mégsem engednek.

Ősszel a rozsda szinű falevelek lehullanak,

de a szívem fájdalmas könnyei nem múllnak.

 

Akár a megveszett Komondor,

fáj a szív,reszket a gyomor.

Aj,te melegszívű kedves vándor,

fáradt szemedre telepszik a bús álomkor.

 

Szíved ellepi a keresrűség éhes baktériuma,

szíved kérge alatt ring egy gyermek álma.

Hófehér galamb a te lelked,

még is a végtelen semmit lesed.

 

Egyre csak azt kérded minek vagy,

miközben a szíved lassan megfagy.

Mert mi is kéne néked te egykori betyár,

szeretet nélkül a szíved megáll.

 

Már nem tudod miben is higgyél,

és azt sem tudod kinek higgyél.

Kék szemed a messzi semmibe téved,

s kedves arcok téged néznek.

 

Sűrű ködben megbúvó kedves arcok,

gondolataid ellepik nehéz kudarcok.

Gonosz szavak s emberek körülötted,

de egy túlvilági Angyal áll mögötted!

 

Asztalos-Sly Thomas.2015.07.02.

Köszönöm hogy olvastad.

 

Oldal: LELKEM VIHARAI
Mesés versek a kárpátokból - © 2008 - 2024 - mesesversekakarpatokbol.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat